FILozófiai Műhely

Könyvtár

A műhelyben megjelent írások tematikus könyvtára. A cikkek témák és címkék szerint böngészhetők.

Filozófiatörténet

Eldologiasodás, osztálytudat és történelmi praxis Lukács György Történelem és osztálytudat című művébenLukács György 1923-ban megjelent Történelem és osztálytudat. Tanulmányok a marxista dialektikáról (Geschichte und Klassenbewußtsein. Studien über marxistische Dialektik) című kötete a huszadik századi marxista filozófia egyik meghatározó alkotása. Jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy Lukács a marxizmust nem pusztán gazdaságelméletként vagy történeti determinizmusként értelmezi, hanem olyan dialektikus módszerként, amelynek feladata a kapitalista társadalom totalitásának megragadása. Ebben az értelmezésben a társadalmi valóság nem egymástól független gazdasági, politikai és kulturális jelenségek összessége, hanem történelmileg létrejött viszonyok dinamikus rendszere.Az élet mint filozófiai önértelmezésLukács György Megélt gondolkodás – Életrajz magnószalagon című kötete különleges helyet foglal el a filozófus életművében. Nem hagyományos önéletrajz, és nem is pusztán filozófiatörténeti dokumentum: az élet és a gondolkodás egymásba fonódásának kései reflexiója. A kötet alapvető kérdése az, miként formálható egy több mint nyolc évtizedes, történelmi törésekkel, politikai döntésekkel, elméleti fordulatokkal és önkorrekciókkal teli élet egységes történetté. Lukács visszatekintésében az életrajzi események nem önmagukban érdekesek. Jelentőségüket az adja, hogy egy gondolkodói fejlődés mozzanataivá válnak. A személyes élet így filozófiai problémává alakul.A végesség után: korrelacionizmus, ancesztralitás és a kontingencia abszolútuma Quentin Meillassoux filozófiájábanQuentin Meillassoux After Finitude: An Essay on the Necessity of Contingency című műve a kortárs kontinentális filozófia egyik radikális kísérlete arra, hogy újra felvesse az abszolútum kérdését. A vállalkozás különlegessége abból fakad, hogy Meillassoux nem a Kant előtti metafizika egyszerű rehabilitációjára törekszik. Nem egy végső szubsztanciát, első okot, transzcendens létezőt vagy szükségszerű világstruktúrát akar felmutatni.Szabadság, szépség és az ész mitológiájaA tanulmány az 1796–1797 körül keletkezett, ismeretlen szerzőségű, A német idealizmus legrégebbi rendszerprogramja (Das älteste Systemprogramm des deutschen Idealismus) címen ismert töredék filozófiai jelentőségét vizsgálja. A szöveg Georg Wilhelm Friedrich Hegel kézírásában maradt fenn, szerzőségét azonban Hegel, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling és Friedrich Hölderlin között máig vitatja a kutatás.Filozófus az emlékezet terébenSotiris Bekas dokumentumfilmje új megvilágításba helyezi Lukács György életét és örökségét. Az elemzés azt vizsgálja, hogyan árnyalja a film a filozófus politikailag terhelt, ugyanakkor nemzetközileg jelentős életművének megítélését.AZ ETIKA KAPUJÁBANA mű egy időtlen térben (amely Lukács egykori dolgozószobáját idézi) játszódó, öttételes filozófiai párbeszéd Lukács György és egykori tanítványa, Heller Ágnes között. A dialógus a modernista rendszerépítés és a posztmodern személyiségetika szellemi összecsapása.Lukács György Taktika és etikaLukács György 1919-es Taktika és etika című esszéjének központi dilemmája, hogy szentesíti-e a cél az eszközt a forradalom során. A mű a cselekvő egyén és a történelmi szükségszerűség viszonyát vizsgálja a kommunista hatalomátvétel idején.

Könyvajánló

A labirintus belsejébenMurakami Haruki Kafka a tengerparton című regénye az író életművének egyik legösszetettebb alkotása. A mű egyszerre fejlődésregény, mítoszújraírás, lélektani történet és metafizikai példázat. Különlegessége abból fakad, hogy ezeket a műfaji és értelmezési lehetőségeket nem rendezi egységes hierarchiába. A pszichológiai, mitológiai és fantasztikus magyarázatok egymás mellett maradnak, és egyik sem képes teljes egészében feloldani a történet titkait.Az elmulasztott élet poétikájaKazuo Ishiguro Napok romjai című regénye az emlékezet, az identitás, az öncsalás, a társadalmi szerepek és a morális felelősség összefüggéseit vizsgálja egy idősödő angol komornyik retrospektív elbeszélésén keresztül. A főhős és egyben narrátor, Stevens élete alkonyán tekint vissza több évtizedes szolgálatára, miközben olyan koherens narratívát igyekszik létrehozni múltjáról, amely igazolhatja korábbi választásait. A visszaemlékezés folyamata azonban fokozatosan felszínre hozza azokat az ellentmondásokat, amelyeket Stevens elbeszélése racionalizálni vagy háttérbe szorítani próbál.Murakami Haruki: Köddé vált elefántA tanulmány Murakami Haruki Köddé vált elefánt cím alatt olvasható novellaciklusát vizsgálja, mindenekelőtt a fantasztikum, az identitás, a hiány, az emlékezet, az elidegenedés és a modern társadalom problémái felől. AKazuo Ishiguro: Klara és a napA Klara és a nap a mesterséges intelligenciáról szóló regény álcájában valójában Ishiguro teljes életművének alapvető kérdéseit – emlékezet, identitás, szeretet és erkölcsi felelősség – fogalmazza újra egy poszthumán perspektívából.Sötétedés után: magány, határátlépés és a modern nagyváros metafizikája Haruki Murakami regényébenA tanulmány Haruki Murakami Sötétedés után című regényét a magány, az identitás és az emberi kapcsolatok összefüggésében elemzi. Bemutatja, miként válik az éjszakai Tokió a valóság és az álom közötti határtérré, és hogyan jelenik meg Mari és Eri történetében az elszigetelődés, illetve a másik emberhez való közeledés lehetősége. A dolgozat kitér a regény filmszerű narrációjára, a zene, az idő és a képernyő motívumára, valamint arra a murakami gondolatra, hogy a magány nem szüntethető meg teljesen, de az emberek között időleges kapcsolatok és átjárók teremthetők.Emlékezet, veszteség és az élet választásaMurakami Haruki Norvég erdő című regénye a szerelem, veszteség, emlékezés és felnőtté válás története. Az elemzés azt vizsgálja, hogyan próbál Watanabe Toru együtt élni a múlt veszteségeivel, miközben választania kell az emlékezéshez való kötődés és az élet folytatása között. Kiemelt szerepet kap a zene mint az emlékezet hordozója, valamint a regény kapcsolata Murakami későbbi műveivel, az 1Q84-gyel és A kormányzó halálával.Kép, zene és metafizikaMurakami Haruki A kormányzó halála című regénye a veszteség, az identitás, az emlékezet és a művészi alkotás összefüggéseit vizsgálja.Valóság, szerelem és fundamentalizmus Haruki Murakami 1Q84 című regényébenA dolgozat Haruki Murakami 1Q84 című regényének keletkezéstörténetét, valamint poétikai, filozófiai és társadalomkritikai rétegeit vizsgálja. Az elemzés középpontjában a valóság ontológiai bizonytalansága, Aomame és Tengo kapcsolatának metafizikai jelentősége, a vallási fundamentalizmus problémája, valamint a regényben megjelenő láthatatlan hatalmi struktúrák állnak. A tanulmány külön figyelmet fordít a két hold és a Little People szimbolikájára, továbbá arra, miként kapcsolódik Murakami műve George Orwell és Franz Kafka irodalmi hagyományához. A regény értelmezése azt mutatja, hogy az 1Q84 a modern ember bizonytalan valóságtapasztalatának összetett irodalmi megfogalmazása. A mű ugyanakkor a szerelem és az emberi kötődés megtartó erejét állítja szembe a magánnyal, az ideológiai bizonyossággal és a manipulációval. Aomame és Tengo egymásra találása így az identitás, a szabadság és az emberi teljesség keresésének központi metaforájává válik.

Etika