A filozófia honvágy, vágy, hogy a világban mindenhol otthon legyünk. Novalis.
A megváltás romjai
VEZETŐ ÍRÁS
Esszék · Politikai filozófia

A megváltás romjai

Hans-Jürgen Syberberg 1982-es Parsifal című filmje Richard Wagner utolsó zenedrámájának nem egyszerű adaptációja, hanem a wagneri mítosz huszadik századi sorsának filmes vizsgálata. A rendező Wagner partitúráját és librettóját megőrzi, a vizuális teret azonban olyan autonóm jelentésrendszerré alakítja, amelyben a középkori Grál-mítosz összekapcsolódik Wagner életrajzával, Bayreuth történetével, a német kulturális emlékezettel, a nemzetiszocializmus örökségével és magának a művészi reprezentációnak a problémájával. A tanulmány amellett érvel, hogy Syberberg filmjének alapvető kérdése nem az, miként lehet Wagnert korszerűen színre vinni, hanem az, hogyan lehetséges Wagnert a 20. század történelmi katasztrófái után egyáltalán látni és hallani. A Wagner-halotti maszk, a bábok és relikviák, a férfiból nővé változó Parsifal, Kundry kiemelt szerepe és Bayreuth Grállá változtatása egyaránt arra utal, hogy a megváltás Syberbergnél csak az emlékezeten, a történeti önreflexión és a másik szenvedésében való részesedésen keresztül képzelhető el.

Tovább olvasom

Legújabb írások

Filozófia. Irodalom. Párbeszéd. Egy nyitottabb világért.

Az élet mint filozófiai probléma
Filozófiatörténet

Az élet mint filozófiai probléma

A tanulmány Kadarkay Árpád Lukács György életét, gondolkodását és politikai pályáját feldolgozó nagyszabású életrajzát vizsgálja. Kiindulópontja az a módszertani feszültség, amely Kadarkay biográfiai megközelítése és Lukács saját retrospektív önértelmezése között mutatható ki. Míg az idős Lukács saját életútját egyre inkább intellektuális fejlődéstörténetként, marxistává válásának és marxista gondolkodásának alesetlegességét, személyes konfliktusait, etikai döntéseit és egzisztenciális válságait állítja előtérbe.

Freud Sartre tükrében
Filozófiatörténet

Freud Sartre tükrében

Jean-Paul Sartre Freud-forgatókönyve különleges helyet foglal el nemcsak a szerző életművében, hanem a pszichoanalízis kulturális recepciójában is. A John Huston felkérésére 1958–1959-ben kidolgozott filmterv eredetileg Sigmund Freud pályájának arra a konfliktusos periódusára összpontosított, amelyben az orvos fokozatosan eltávolodott a hipnózistól, és megteremtette a pszichoanalízis módszerét. Sartre azonban a hagyományos tudóséletrajz kereteit messze meghaladó művet hozott létre. Freud alakja nála olyan intellektuális és egzisztenciális hőssé válik, akinek mások titkainak megfejtése közben saját múltjával, családi viszonyaival, ambícióival, önáltatásaival és az apa tekintélyével is szembe kell néznie. Jelen tanulmány amellett érvel, hogy Sartre Freud-ja filozófiai értelemben kettős portré: miközben Freud pszichoanalitikus gondolkodásának genezisét dramatizálja, Sartre saját filozófiájának alapkérdéseit is újragondolja. A tudattalan és a rosszhiszeműség, a determináció és a szabadság, a múlt és a projekt, az apa és a fiú problémája mentén a forgatókönyv Freud és Sartre sajátos szellemi találkozásának dokumentumává válik. A tanulmány külön tárgyalja a forgatókönyv keletkezéstörténetét, dramaturgiai szerkezetét, Freud sartre-i átértelmezését, a Hustonnal kialakult konfliktust, valamint az 1962-ben bemutatott Freud: The Secret Passion és Sartre eredeti koncepciójának viszonyát.

A társadalmi lét mint történeti ontológia
Filozófiatörténet

A társadalmi lét mint történeti ontológia

Lukács György A társadalmi lét ontológiájáról című háromkötetes műve kései filozófiájának összegző vállalkozása, egyúttal a 20. századi marxista filozófia egyik nagyszabású ontológiai kísérlete. Lukács célja nem egyszerűen Marx filozófiájának rekonstruálása, hanem annak kimutatása, hogy a marxi társadalomelmélet kategóriái ontológiai összefüggésben értelmezhetők.

Eldologiasodás, osztálytudat és történelmi praxis Lukács György Történelem és osztálytudat című művében
Filozófiatörténet

Eldologiasodás, osztálytudat és történelmi praxis Lukács György Történelem és osztálytudat című művében

Lukács György 1923-ban megjelent Történelem és osztálytudat. Tanulmányok a marxista dialektikáról (Geschichte und Klassenbewußtsein. Studien über marxistische Dialektik) című kötete a huszadik századi marxista filozófia egyik meghatározó alkotása. Jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy Lukács a marxizmust nem pusztán gazdaságelméletként vagy történeti determinizmusként értelmezi, hanem olyan dialektikus módszerként, amelynek feladata a kapitalista társadalom totalitásának megragadása. Ebben az értelmezésben a társadalmi valóság nem egymástól független gazdasági, politikai és kulturális jelenségek összessége, hanem történelmileg létrejött viszonyok dinamikus rendszere.