A filozófia honvágy, vágy, hogy a világban mindenhol otthon legyünk. Novalis.
Freud Sartre tükrében
VEZETŐ ÍRÁS
Könyvkritikák · Filozófiatörténet

Freud Sartre tükrében

Jean-Paul Sartre Freud-forgatókönyve különleges helyet foglal el nemcsak a szerző életművében, hanem a pszichoanalízis kulturális recepciójában is. A John Huston felkérésére 1958–1959-ben kidolgozott filmterv eredetileg Sigmund Freud pályájának arra a konfliktusos periódusára összpontosított, amelyben az orvos fokozatosan eltávolodott a hipnózistól, és megteremtette a pszichoanalízis módszerét. Sartre azonban a hagyományos tudóséletrajz kereteit messze meghaladó művet hozott létre. Freud alakja nála olyan intellektuális és egzisztenciális hőssé válik, akinek mások titkainak megfejtése közben saját múltjával, családi viszonyaival, ambícióival, önáltatásaival és az apa tekintélyével is szembe kell néznie. Jelen tanulmány amellett érvel, hogy Sartre Freud-ja filozófiai értelemben kettős portré: miközben Freud pszichoanalitikus gondolkodásának genezisét dramatizálja, Sartre saját filozófiájának alapkérdéseit is újragondolja. A tudattalan és a rosszhiszeműség, a determináció és a szabadság, a múlt és a projekt, az apa és a fiú problémája mentén a forgatókönyv Freud és Sartre sajátos szellemi találkozásának dokumentumává válik. A tanulmány külön tárgyalja a forgatókönyv keletkezéstörténetét, dramaturgiai szerkezetét, Freud sartre-i átértelmezését, a Hustonnal kialakult konfliktust, valamint az 1962-ben bemutatott Freud: The Secret Passion és Sartre eredeti koncepciójának viszonyát.

Tovább olvasom

Legújabb írások

Filozófia. Irodalom. Párbeszéd. Egy nyitottabb világért.

A társadalmi lét mint történeti ontológia
Filozófiatörténet

A társadalmi lét mint történeti ontológia

Lukács György A társadalmi lét ontológiájáról című háromkötetes műve kései filozófiájának összegző vállalkozása, egyúttal a 20. századi marxista filozófia egyik nagyszabású ontológiai kísérlete. Lukács célja nem egyszerűen Marx filozófiájának rekonstruálása, hanem annak kimutatása, hogy a marxi társadalomelmélet kategóriái ontológiai összefüggésben értelmezhetők.

Eldologiasodás, osztálytudat és történelmi praxis Lukács György Történelem és osztálytudat című művében
Filozófiatörténet

Eldologiasodás, osztálytudat és történelmi praxis Lukács György Történelem és osztálytudat című művében

Lukács György 1923-ban megjelent Történelem és osztálytudat. Tanulmányok a marxista dialektikáról (Geschichte und Klassenbewußtsein. Studien über marxistische Dialektik) című kötete a huszadik századi marxista filozófia egyik meghatározó alkotása. Jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy Lukács a marxizmust nem pusztán gazdaságelméletként vagy történeti determinizmusként értelmezi, hanem olyan dialektikus módszerként, amelynek feladata a kapitalista társadalom totalitásának megragadása. Ebben az értelmezésben a társadalmi valóság nem egymástól független gazdasági, politikai és kulturális jelenségek összessége, hanem történelmileg létrejött viszonyok dinamikus rendszere.

A labirintus belsejében
Könyvajánló

A labirintus belsejében

Murakami Haruki Kafka a tengerparton című regénye az író életművének egyik legösszetettebb alkotása. A mű egyszerre fejlődésregény, mítoszújraírás, lélektani történet és metafizikai példázat. Különlegessége abból fakad, hogy ezeket a műfaji és értelmezési lehetőségeket nem rendezi egységes hierarchiába. A pszichológiai, mitológiai és fantasztikus magyarázatok egymás mellett maradnak, és egyik sem képes teljes egészében feloldani a történet titkait.

Az élet mint filozófiai önértelmezés
Filozófiatörténet

Az élet mint filozófiai önértelmezés

Lukács György Megélt gondolkodás – Életrajz magnószalagon című kötete különleges helyet foglal el a filozófus életművében. Nem hagyományos önéletrajz, és nem is pusztán filozófiatörténeti dokumentum: az élet és a gondolkodás egymásba fonódásának kései reflexiója. A kötet alapvető kérdése az, miként formálható egy több mint nyolc évtizedes, történelmi törésekkel, politikai döntésekkel, elméleti fordulatokkal és önkorrekciókkal teli élet egységes történetté. Lukács visszatekintésében az életrajzi események nem önmagukban érdekesek. Jelentőségüket az adja, hogy egy gondolkodói fejlődés mozzanataivá válnak. A személyes élet így filozófiai problémává alakul.