TÉMA

Filozófiatörténet

A témához tartozó közzétett írások.

Eldologiasodás, osztálytudat és történelmi praxis Lukács György Történelem és osztálytudat című művében
Esszék · paluk

Eldologiasodás, osztálytudat és történelmi praxis Lukács György Történelem és osztálytudat című művében

Lukács György 1923-ban megjelent Történelem és osztálytudat. Tanulmányok a marxista dialektikáról (Geschichte und Klassenbewußtsein. Studien über marxistische Dialektik) című kötete a huszadik századi marxista filozófia egyik meghatározó alkotása. Jelentősége mindenekelőtt abban áll, hogy Lukács a marxizmust nem pusztán gazdaságelméletként vagy történeti determinizmusként értelmezi, hanem olyan dialektikus módszerként, amelynek feladata a kapitalista társadalom totalitásának megragadása. Ebben az értelmezésben a társadalmi valóság nem egymástól független gazdasági, politikai és kulturális jelenségek összessége, hanem történelmileg létrejött viszonyok dinamikus rendszere.

Az élet mint filozófiai önértelmezés
Esszék · paluk

Az élet mint filozófiai önértelmezés

Lukács György Megélt gondolkodás – Életrajz magnószalagon című kötete különleges helyet foglal el a filozófus életművében. Nem hagyományos önéletrajz, és nem is pusztán filozófiatörténeti dokumentum: az élet és a gondolkodás egymásba fonódásának kései reflexiója. A kötet alapvető kérdése az, miként formálható egy több mint nyolc évtizedes, történelmi törésekkel, politikai döntésekkel, elméleti fordulatokkal és önkorrekciókkal teli élet egységes történetté. Lukács visszatekintésében az életrajzi események nem önmagukban érdekesek. Jelentőségüket az adja, hogy egy gondolkodói fejlődés mozzanataivá válnak. A személyes élet így filozófiai problémává alakul.

A végesség után: korrelacionizmus, ancesztralitás és a kontingencia abszolútuma Quentin Meillassoux filozófiájában
Esszék · paluk

A végesség után: korrelacionizmus, ancesztralitás és a kontingencia abszolútuma Quentin Meillassoux filozófiájában

Quentin Meillassoux After Finitude: An Essay on the Necessity of Contingency című műve a kortárs kontinentális filozófia egyik radikális kísérlete arra, hogy újra felvesse az abszolútum kérdését. A vállalkozás különlegessége abból fakad, hogy Meillassoux nem a Kant előtti metafizika egyszerű rehabilitációjára törekszik. Nem egy végső szubsztanciát, első okot, transzcendens létezőt vagy szükségszerű világstruktúrát akar felmutatni.

Szabadság, szépség és az ész mitológiája
Esszék · paluk

Szabadság, szépség és az ész mitológiája

A tanulmány az 1796–1797 körül keletkezett, ismeretlen szerzőségű, A német idealizmus legrégebbi rendszerprogramja (Das älteste Systemprogramm des deutschen Idealismus) címen ismert töredék filozófiai jelentőségét vizsgálja. A szöveg Georg Wilhelm Friedrich Hegel kézírásában maradt fenn, szerzőségét azonban Hegel, Friedrich Wilhelm Joseph Schelling és Friedrich Hölderlin között máig vitatja a kutatás.

Filozófus az emlékezet terében
Esszék · paluk

Filozófus az emlékezet terében

Sotiris Bekas dokumentumfilmje új megvilágításba helyezi Lukács György életét és örökségét. Az elemzés azt vizsgálja, hogyan árnyalja a film a filozófus politikailag terhelt, ugyanakkor nemzetközileg jelentős életművének megítélését.

AZ ETIKA KAPUJÁBAN
Párbeszédek · paluk

AZ ETIKA KAPUJÁBAN

A mű egy időtlen térben (amely Lukács egykori dolgozószobáját idézi) játszódó, öttételes filozófiai párbeszéd Lukács György és egykori tanítványa, Heller Ágnes között. A dialógus a modernista rendszerépítés és a posztmodern személyiségetika szellemi összecsapása.

Lukács György Taktika és etika
Esszék · Lukács György

Lukács György Taktika és etika

Lukács György 1919-es Taktika és etika című esszéjének központi dilemmája, hogy szentesíti-e a cél az eszközt a forradalom során. A mű a cselekvő egyén és a történelmi szükségszerűség viszonyát vizsgálja a kommunista hatalomátvétel idején.